Obsession

 Máig ígért, nektártól csöpögő szavak, 
Igézett szemek, pírral telített orcák,
Negédesen töltött, januári nyarak,
Duna-parton kergetett, lágy felhő-csordák.
Idétlenre festett, selymes szélű hajak,
Gondolatban, mércével lépett távolság.
Vagdalkozó mellkason, lobogó szalag,
Anaforák a lapot, s a tintát lopják,
Nehezen bomló, még pszichés-masszív falak, 
Remegve villognak csapott, amorf formák. 
Ebből majd az élet, emlékeket farag,
Ma az évek trabantját garázsba tolták, 
És, ha már a folyó sem folyik, s a patak,
Nem látja el a dolgát, a "művelt" ország,
"Y.O.L.O.", csak ennyit mondj, és ott lesz az anyag* !


*: kokain, fű, ópium 

Kelt: 2014.10.02. (Budapest)
ELTE BTK "D" épület Eötvös-terem