öntudat a mindennapokban
Szabadság, édes szabadság,
de mit ér ez, mikor hiányod betölti a teret,
lassan eluralkodik rajtam, fáj a magányosság,
nem szeretnék még telet !
Kérlek, gyógyulj meg gyorsan , ne bántsd szívemet,
hogy aztán majd újra fogjad kezemet.
Büszke leszek rád, olyan rég kereslek,
Teljes elmémből, csak téged szeretlek.
