Ketten
2013.08.22
Egy szó tőle,
mondatfoszlány, mi elhagyja pirosló ajkait.
Egy lopott csók,
bűvös pillanatban, mikor csak mi vagyunk.
Egy kacsintás,
huncut tekintetét, az enyémbe vájja.
Egy érintés,
végigsimítja lágyan, meghurcolt vállamat.
Ketten vagyunk, senki nem lát minket-
mi látjuk magunkat, érezzük egymást,
lángol a föld,
perzsel a szív,
kizárjuk a világot.
Ketten vagyunk.
Csupán csak ketten,
békességben, nyugalomban,
türelemben, szeretetben-
ketten!
