gyávaság a félelem
Félek remélni, hisz abban is csalódok újra meg újra,
tanulság, ne nézz mélyen a feneketlen kútba !
Mert könnyen elragad magával az ismeretlen ,
s utána nem bírsz felejteni, elveszel az érzésekkel.
Te is csak egy voltál a százból, azt mondtad más vagy,
semmivel se vagy különb, csak a pofád volt nagy !
Hát azt üzenem neked, húzodj vissza édesem ,
ígérem, ezerszer visszakapod ezt még az életben .
Átgázolnak rajtad ezren, össze tipossák szíved,
legyalulják lelked, áltatnak téged !
S mikor talpra állnál, segítségért kiáltasz, én távolról nézem ,
lehet , könnyem folyni fog, de megvan a szilárd emlékem.
Te is ezt csináltad velem, sőt, összetört lelkemen még ugráltál,
mint egy rongybabával, velem is úgy játszottál !
